Keresztény Magyarország

A legnagyobb baj napjaink katolicizmusával az, hogy a gazdag keresztények nem veszik teljesen komolyan a Bibliát, míg a szegény keresztények túlságosan komolyan veszik szavait.

Az ember javíthatatlan animista és mindent antropomorfikusan magyaráz. A zsidók, amikor megírták az Ótestamentumot, még nem értették szó szerint az abban megjelenő költői képeket és metaforákat, csak az európai népek értelmezték aztán a maguk betűrágó módján az abban foglaltakat.

Tulajdonképpen minden emberi csoportosulás idővel erre a sorsra jut: a ranglétra tetején már "más szempontok" is közrejátszanak, míg az alján levők elvakultan kiszolgálják az alapelvre rátelepült rendszert.

Ha a tudomány a próza, akkor a kereszténység a költészet, mely segít, hogy az élet egyhangúságát el tudjuk viselni. Az ipari forradalom és a városiasodás hozzájárult ahhoz, hogy az ember megtanult e líraiság nélkül létezni.

A tudomány tehát cáfol.

Akik törvény által akartok megigazulni, elszakadtatok a Krisztustól, a kegyelemből pedig kiestek.

Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: "Szeresd felebarátodat, mint magadat."

Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek. Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen, ezek viaskodnak egymással, hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek. Ha pedig a Lélek vezet titeket, nem vagytok a törvény uralma alatt. A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványi mádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás; irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát. (Máté 5/4)